Azt hiszem, Balogh Béla cikkének mottója ez a rövidke mondat lehetne:
"Gondolataink nyomán szavak és cselekedetek születnek."
Mikor Zével összevitatkozunk azon, mennyire káros a média hatása ránk, mindig azzal érvel, rá nem hatnak a negatív dolgok, kivédi ezeket. Nem hiszek ebben. Hiába hunyom be a szemem, a tudatalattimat vezérlő idegpályákba bevésődik a hallott információ, ha akarom azt, ha nem.
Pár gondolat a cikkből:
"Korunk egyik veszélye - bár kevesen tekintik annak - a televízió által sugárzott adások programozó erejében rejlik. Amikor tájékozódni szeretnénk bizonyos adások tartalma felől, megnézzük a rádió-, vagy a TV-műsort.
Külföldön TV programnak hívják. Nicsak, már a nevében is benne van, hogy micsoda! Először Svédországban figyeltem fel néhány különös dologra ezzel kapcsolatban. Azt vettem észre, hogy kivétel nélkül minden este, a híradóban bemondtak egy gazdasági természetű hírt, amelynek az volt a lényege és a nézők számára továbbított üzenete, hogy holnaptól az életed anyagi szempontból drágább, és ezzel együtt bizonytalanabb lesz. Az ilyen és ehhez hasonló tartalmú hírek, nap nap után ismételve,elvégzik az ember tudatalattiján a munkát, ugyanakkor azonban megakadályozzák azt is, hogy - ha csak néhány pillanatra is - felemeljük fejünket, és az anyagi dolgok helyett a spiritualitással foglalkozzunk. (...)
A stratégia lényegében egyszerű. A lakosságot egyrészt olyan fogyasztási cikkek megszerzésére kell ösztönözni, amelyeknek fenntartása és üzemeltetése időben meghaladhatja az eredeti termék árát is. Másrészt a lakosság nagy részét el kell adósítani. Ez a lakásvásárlás kapcsán megy a legegyszerűbben. Így könnyen elérhető, hogy mindazok, akik ebben a mókuskerékben vannak, figyelmüket főként az anyagi világ felé fordítsák, és teremtő gondolataik erejét ne használják másra, mint a földi léten való átvergődésre.(...)
Tudott dolog, hogy a hírügynökségek ellátják egymást híranyaggal, és kisebb-nagyobb eltéréssel minden csatornán ugyanazok a hírek kerülnek bemutatásra. Nem csak az országon belül, de nemzetközi viszonylatban is. Na már most, ahova a gondolat megy, oda energia megy,mégpedig nem is kevés. A gondolatnak pedig teremtő ereje van. (...)
A pozitív gondolkodás nem csupán divatos fogalom. Gondolataink nyomán szavak és cselekedetek születnek. Az egész bolygó átalakításának, kiépítésének - vagy mértéktelen kizsákmányolásának, és az ezzel együtt jelentkező klímaváltozásnak - a hátterében a gondolataink ereje áll. Igyekeznünk kellene hát szépet és jót gondolni, mert az építő gondolatok, az egymást segítő, bátorító gondolatok ugyanúgy megvalósulnak, mint a negatív, félelemkeltő vagy a környezet kárára történő, mértéktelen meggazdagodást célzó gondolataink. Ugyanakkor jó volna végre felismerni, hogy bizonyos gondolatok csak az egyéni érdekek fényében tűnnek szépnek és hasznosnak, miközben a közös jót figyelembe sem veszik,vagy egyszerűen csak szem elől tévesztik. A bolygó változik. Ezt ma már mindenki beláthatja. A klíma változik. A felszín változik. Mi is változunk. Ha önszántunkból nem, hát a kényszerítő körülmények hatására. De nem mindegy, hogy milyen irányba változunk. A legtöbben úgy szeretnének élni, hogy az nekik jó legyen. Ez ma már nem elég. Nem tudjuk függetleníteni magunkat a világ eseményeitől. Bárhol következne be valami komolyabb katasztrófa, szinte azonnal kihat a Föld minden lakosára, akár felismerjük ezt, akár nem. Összetartozunk, és ahhoz, ami a bolygóval és velünk történik, gondolkodásunk révén nap mint nap mindannyian hozzájárulunk. Jó volna felismerni, hogy a tartós jót csak akkor érhetjük el, ha egymást támogatva és segítve úgy szeretnénk élni, hogy az mindenkinek jó legyen."
(forrás: rejtelyekszigete.blogger.hu)
