Kötelező korcsolya

Van egy tantárgyam. Szabadidős és rekreációs ismeretek. Gondoltam, a tantárgy keretén belül csakis és kizárólagosan elméleti oktatás lesz. Hát nem... S kezdek kétségbe esni. Mert a sportpályán még eldobálgattam a frizbit... Sőt lövök én nyilakat is az íjászkodás keretén belül. De ez a korcsolyázás dolog... Lelki szemeim előtt látom, ahogy óvatos léptekkel, a jégpálya korlátját két kézzel markolva, kétségbeesve próbálok egyensúlyozni a jégen, magamba elszidva az összes technikát, ami által az ember képes volt megalkotni eme remekművet, ami lehetővé teszi, hogy ne csak télen csináljak magamból hülyét, valószínűleg még a gondolataim végére sem jutnék, amikor hatalmas puffanással kiterülök, mint egy béka, tehetetlenül feküdve, kezem, lábam az égnek meredve, mondjuk, mire a többiek odaérnének görnyedezve a visszafojtott nevetéstől, talán sikerülne hasra fordulnom, de hogy felemelni nem tudna onnan senki, az tuti biztos... Ha másért nem, az erőtlenségbe torkolló, fel-felnyüszítő röhögés miatt semmiképp.

Maholnap 16 éves...

... kisfiam.
- Hová mentek?
- Még nem tudjuk.
- Mégis?
- Nem tudom. Szeretnénk kicsit kettesben lenni!
- De csak tudjátok, hová mentek? Elvisztek engem is?

Megnőttek

Nyolc hetesek. Elvihetőek. Megy az alku, melyiket ne...

Új táska

Vettem egy táskát, egy büdös táskát. Csak itthon vettem észre, hogy egyáltalán nincs kellemes bőrillata, hanem szaga van. Ténylegesen. Beletettem egy reklámszatyorba, befújtam parfümmel. Hagytam, hogy magába szívja az erős, émelyítően édes illatot. De a táska még mindig BÜDÖS.

A táskához járt egy neszeszer is, amivel semmi probléma. A vállpántnak sincs szaga. Csak sejteni vélem, hogy a táskán lévő piros festékanyag az, ami ezt a bűzt okozza. Fogalmam sincs, mitévő legyek.

Édua és Tibi

Édua gyönyörű, a vőlegény sármos volt. Az esküvő megható, szemekbe könnyet csalogató. Öcsém felesége mesélte, ő már a menyasszony láttán elpityeregte magát. Szerencsére én már a menyasszony kikérő előtt túl voltam ezen, így csak megértően mosolyogtam.

Az esküvői dekoráció visszafogott és elegáns, leginkább Édua elképzelése szerint alakult az általunk annyira kedvelt vintage stílusban.

A lagzit elkönyvelhetjük az "ilyen jó lagziban még sosem voltunk" kategóriába, fergeteges volt, a násznép reggel hatig ropta a táncot.

Lehűlés

Szinte már fullasztóan fülledt volt a délután.
Zé az autóban várt rám, mikor elkezdett esni. Csipp, csepp, egy, kettő, három, négy... Szinte csiklandoztak az esőcseppek, ahogy végigperegtek a bőrömön. Legszívesebben kitártam volna a karom ott az utca közepén, s csak forogtam volna körbe-körbe, magamba szippantva az eső friss illatát, bőrig ázva, vizesen...

Logika

- Fotózol mostanában?
- Nem.
- Miért nem?
- Hát... régi a gép. Kaptam egyet kölcsönbe... Le kell fogynom, azért.

Bemutatkozás

Mindenki kedvenc szépfiúja:
- Szentgáloskéren élek és ott is lakom.

Utolsó "simítások", vagy inkább gyűrődések

Éduának már múlt héten elkészült a ruhája, szerintem csodaszép lesz benne.

Mi itthon úgy rohangászunk, mint a mérgezett egerek, egymás hegyire-hátára tornyosul minden. Megjártuk a napokban Pécset is, vettem is egy cipőt, de nem az esküvőre (huszonkétezerről volt leakciózva hatezerre, az akciós kuponnal négyezer-nyolcszázat fizettünk érte). A ruhám, amiért ma kellett volna mennem, remélhetőleg elkészül holnapra. Cipő is lett, az, amit legelőször kinéztem, de akkor nem vettem meg, mert úgy gondoltam, biztos találok annál jobbat is. Hát nem...
Éduának az utolsó pillanatban eszébe jutott, hogy ő bizony szeretne egy ujjlenyomatfát vendégkönyv helyett, hála Zének sikerült elintézni a nyomtatást (egy spanyol nyelvű oldalon megtaláltam a meghívójukon lévő fa másolatát nagyban), holnap már keretezik a képet. Aztán apró süteményt is kellene még sütnöm, de az valószínűleg már nem fog beleférni az időmbe, pedig olyan szépen elterveztem mindent... 

Szeptember

Ötödikén elkezdődött a tanév a főiskolán is, nem vártam, nagyon nem, mert valahogy úgy elszaladt ez a nyár... Hiányzott a pihenés, vagy talán nem is az, egyszerűen csak a csend, távol lenni egy rövidke időre mindentől és mindenkitől.

Van nagy örömködés is a családban, Édua és vőlegénye esküvőjére készülünk. Már csak napok...

Születésnap

47.

Szinte észre sem vettem, a nap már alá is hanyatlott a horizonton.