Pislogós

Zével beugrottunk a nőgyógyászomhoz, aki türelmesen válaszolgatott a kérdéseimre, majd jókedvűen mosolyogva közölte:
- Nyugodjon meg...! Minden tökéletesen működik, jobb már nem is lehetne! Belevághatnak a gyermektervezésbe, nincs semmi akadálya! A kor nem számít!
Csak pislogtam nagyokat, mert nem ezért mentem én oda...

Legkisebbem is...

... alámerítkezett. Annyi hála van a szívemben.

Értem én

- Szívem! Most egy lángosnak érzem magam.
- ???
- Hát azt szokták mondani, az vagy, amit megeszel... Lángost ettem, tehát lángos vagyok.
- Na, és hogy érzed magad lángosként?
- Fokhagymásan.
- ...

Gáborékkal

Bármilyen mesét is hajlandó vagyok végig hallgatni arról, hogy itt most mi történik...

Süti

A kis csomagban egy karamellás grillázsos kocka és egy zserbó szelet lapult.
- Zé, szerinted ez a diétámnak melyik része?
- Ez a bűnbeesés.
- De Zé, nekem nem szabad most ilyeneket ennem!
- Majd becsukom a szemem.

Horror nappal

Már ezerszer elmondtam neki:
- TÖBBET NE!
Ő csak hozza és hozza. Ma éppen egy sárgarigót.
Nem tudtam, hogy dicsérjem az egyiket, mikor a másikat annyira sajnáltam.

Apró madártollak borítják a teraszt.

Feszegetem...

... a határokat.
Valamiért az ismerőseink nem értik, nem akarják megérteni, hogy nincs azzal semmi baj, ha mi nem emberek, nem egy adott gyülekezet, hanem Isten felé elkötelezett hívők szeretnénk lenni.
Mások még tovább mennek, szerintük az előbb leírtak miatt megbízhatatlanok vagyunk, akiktől jobb távol tartani magukat.

Egyik barátnőmnek írta a pásztorunk, nem azt kell nézni egy gyülekezetben, ki hogyan gondolkodik és miképp cselekszik, hanem arra kell figyelni, hogy mi magunk szeretetben járjunk.  Ezzel egyetértek. De ha a többiek arra néznek, hogy mi nem aképpen cselekszünk, ahogy ők elvárják, s emiatt megbélyegeznek, akkor jól érezhetjük magunkat az adott közösségben?

Nem szeretném emberek elvárásai szerint megélni a hitem.

Nyolc nap

"Tisztelt Ügyfelünk, 
Az ön RMA 571463 / 776682 számú RMA reklamációja beérkezet a szervizközpontunkba. Mindent megteszünk annak érdekében, hogy az ön reklamációs igényét mihamarabb kezelni tudjuk. Üdvözlettel: Fixit Service Center 
Megjegyzés: Ez egy automatikus üzenet. Kérjük, ne válaszoljon rá."

Nyolc nap, nyolc nap kellett, hogy egy t-vel beérkezzen a reklamációm... a huszonegyedik században. Anyám, mennyi rózsatövem lesz!

Aprók

Most már hivatalosan is főiskolai hallgató vagyok.

S tényleg kötelező évnyitóra a fehér ing, fekete nadrággal és fekete zárt cipővel. Van éppen egy fekete, téli bakancsom... 

Fényevés

Évek óta próbálok fogyni, többnyire sikertelenül.
Van egy fránya betegségem, amivel jelenleg nem tud mit kezdeni az orvostudomány, azonban az utóbbi napokban makacs hasfájás is kínzott, így már azt sem tudtam, mit kerüljek ki a hűtőben. Mondtam is Zének, hogy elkezdek egy több hetes diétát, ami talán megoldást jelenthet. Na de, mit egyek?
A hús kilőve. Bármi, ami lisztből készül kerülendő számomra. A tejtermékeket is teljesen kizártam, mivel tegnap világossá vált számomra a laktózmentes tejföl és társai ugyanúgy problémát jelentenek, mint laktózban gazdagok. Maradnak a zöldségek, de azokból sem mind... S ahogy ezeket összeírom, rájövök, akár fényevő is lehetnék, s rémülten sikítok fel:
- Éhen fogok veszni!

Tehát érdemesebb kiülnöm a napra, magamba szívnom az éltető kozmikus energiát, de most még az eső is esik... Mi lesz velem?

Napok óta...

... nem tudok rájönni, hogy egyeseknek, de legfőképp a gyermekeimnek mi a problémájuk a hanyagul megkötött túrabakancsommal?

A hangtalan sikítás...

... elkezdődött. Amit nagyon hangos fog követni.

Tisztelt Szakszerviz!
Érdeklődni szeretnék a telefonkészülékem javítását illetően.
A kollégájuk telefonon a következő választ adta kérdésemre: hölgyem, ez a huszonegyedik század! Nos, szeretnék információhoz jutni valamelyik huszonegyedik század adta lehetőséggel.
Üdvözlettel...

Tisztelt Ügyfelünk,
A készülék bevételezése folyamatban van.
Üdvözlettel,
FIXIT Hungary Kft.

Egy hét leforgása alatt ennyit sikerült. Kedves barátom, ez a huszonegyedik század!

Késő nyári esték

Sokat jár az eszemben szívemben Eszter barátnőm. Már annyira hiányzott a lénye, az ölelése. Múlt héten két estét is együtt tölthettünk, folyt belőlünk a szó. Ha két nő összekerül...

- Nem láttam, hogy ilyen ember. nem haragszom rá, inkább magamra, hogy bedőltem neki. Tudod, megkért valamire, de már nincs kedvem megcsinálni, nem is tudom, mitévő legyek...
- Nem jól gondolkodsz.
- Miért? Nincs bennem harag...
- Gondold végig, Jézus egy ilyen helyzetben mit tenne?
- Ne is folytasd! Teljes mértékben... teljesen igazad van.
Hát ezekért a mondataiért is szeretem annyira.

Szombaton átugrottunk a szomszéd városba, hogy vidámkodjunk egyet az Amarodel zenéjére. A hangulat fantasztikus volt, az pedig ennél is nagyobb bónusz, hogy olyan istentiszteleten vehettünk részt, hogy azóta úgy érzem, megfordult velem a világ.

Mintha felgyorsultak volna a történések, változások. Kérdés, hány lépcsőfokot merünk meglépni...

Erdős sétálós

Hihetetlen, hogy az erdőkben mennyire jelen van már az ősz, a semmivel össze nem téveszthető avar fanyar, fáradt illata, a lassan aláhulló, pókok hálójában rekedő levelek tánca a susogó fák lombjai alatt... Csend és nyugalom mindenütt.
Zével beszélgettünk egy padon ülve, egyszer csak felnézett valahová a magasba:
- Hallod, a susogást? Azt suttogják hálásak a hűvösért, amit a szél hoz magával... Fellélegezhettek végre. Te is hallod?

Csodálatos kisfiam

Amikor reggel rosszkedvűen jön haza az apjától, besiet a szobájába, majd sírásra görbülő szájjal, remegő hangon közli, hogy baj van, mert este filmnézés közben egy szotyi belesétált belefurakodott belement a fülébe és nem tudja kiszedni. Még jó, hogy nem csirkecombot evett.... esetleg sajtos pogácsát.

Dunaharaszti

Amikor a gyerekem egész nap a baptista táborról mesél, a többit meg megtudom a youtube-ról...

Foltoska

De kérem, engem innen el akarnak vinni! És elvitték... 

Édeskék

Olyan érdekes, hogy Zsömi azon kívül, hogy néha végignyalja, nem igazán foglalkozik a kicsikkel. Ellenben Gróf Cickafark Oszkár mindig ott ugrabugrál körülöttük, terelgeti őket, játszik velük, majd szorosan átölelve "agyonnyalogatja" őket. 

Asztalka

Zé macskaháznak valót keresett a padláson, amikor rábukkant egy ütött-kopott asztalkára, ami épp összerogyni készült az idők súlya alatt. Megmentette  a teraszra. S még egy tetszetős, üvegajtós cicaházat is kreált csibekeltetőből.

Futár

Amikor kora reggel minden előzetes bejelentés nélkül megérkezett a futár, rögtön bevillant:
- Hölgyem, ez a huszonegyedik század!
Lehetséges, hogy ennél a szuper modern cégnél az sms szolgáltatás már idejétmúlt?

Zében felmerült a kérdés, merjünk-e elmenni itthonról a következő napokban? Mert, ha így küldik vissza is a telefont... (igen, itt jönnek a keresetlen szavak). Nekem az jutott eszembe, talán most jön majd egy újabb e-mail, miszerint szkenneljem be a futár igazoló szelvényét, mert addig nem tudnak nekiállni a javításnak.
Na de, mi türelmes emberek vagyunk. Remélem, a rózsatöveket már csomagolják.  

Esős nap

Reggel szinte némán esett, pár órával ezelőtt, mintha dézsából öntötték volna, most újra csendesen hullik alá. Szinte hallani, ahogy a föld felóhajt, a bokrok, fák és a füvek fellélegezve, üde zöldben suttognak a szélnek, ami bekerget pár esőcseppet az ablakomon is. Jól esik érezni.

A cicák megszeppenve kuksolnak a kosarukban, ilyen csoda dolgot még sosem láttak. Édesek.

A türelem rózsát...

Vettünk egy telefonkészüléket a T-Comnál. Két hónapig bírta. Bevittük a cég szerviz részlegébe, ahol azzal fogadtak, márpedig ők ilyen márkájú készüléket nem javítanak, ne is álmodjunk róla. Adtak egy miskolci telefonszámot, amit fel kell hívni (elméletileg nem rendelkezem készülékkel, így telefonálni sem tudok), s majd valamikor jön egy futár, elviszi a telefonom, cserekészüléket természetesen nem kapok. A számot egyébként nem lehet elérni, pedig várok... türelmesen. Így legalább lesz rengeteg rózsám.

Folytatás...
Sikerült felhívnom a szervizt. 
- Jó napot kívánok! Ez meg ez a panaszom, a T-Com ügyfélszolgálata irányított Önökhöz.
- Igen, igen, de ez így kevés. Önnek regisztrálni kell a honlapunkra.
- A honlapjukra?
- Igen. Diktálom az elérhetőséget: rma. fix...- service.com. Ez egy lengyel nyelvű oldal, ahol létrehozhatja a regisztrációját, majd létre kell hoznia egy rma-t. Aztán a bal oldalon talál egy gombot...
S csak mondta és mondta, azt hittem sosem ér a végére.
- Ne haragudjon, ezt komolyan mindenkinek végig kell csinálnia ahhoz, hogy a készülék Önökhöz kerüljön?
- Hölgyem, ez a huszonegyedik század!
- ... (a ki nem mondott szavak helye)
Értem én, de akkor a telefon is lehetne huszonegyedik századi, s nem kellene két hónap után beadnia a kulcsot. Szóval tövisem már van...

S még tovább...
E-mailt kaptam, miszerint nyomtassak ki egy, a szerviz által megadott vonalkódot, s ragasszam a dobozra, amibe gondosan becsomagoltam a készüléket. Tehát minden ügyfél rendelkezik másik telefonnal, aminek segítségével felveszi a kapcsolatot a szervizesekkel, internet elérhetőséggel, nyomtatóval és a huszonegyedik század dobozaival...

Éjjeli romantika

Balatonszemes. A parton tapintani lehetett a sötétséget, csak a villámok szórták fényeiket időnként a túlsó part hegyei mögül. Zé hiába kérlelt, még a lábam se mertem beledugni a köveket nyaldosó hullámok közé. Így végül Fonyódon kötöttünk ki, eső eshetett, a járda lapjait homok borította, mégis sok fiatal üldögélt a padokon, közülük néhányan merészkedtek csak a vízbe. Két rókafi lopakodott észrevétlen az öltözőkhöz, majd bátorságra kapva egyre közelebb és közelebb merészkedtek, felugrottak a padra az emberek közé, aztán az ijedt, csodálkozó kiáltások visszahajtották őket a nádasba. Zé már a vízben hűsölt, én még csak bokáig merészkedtem, éreztem a talpam alatt a hullámok rajzolatát az iszapban. Beljebb kellemesebb volt a víz, nyakig merültem, mindenféle érzelmek kavarogtak bennem, zavart, hogy nem láttam még az ujjam végét sem, úgy éreztem a sötétség elnyel engem is, el kellett hessegetnem a félelmet, hisz csábítóan izgató volt, ahogy a víz langymelege simogatta a bőröm, miközben hűvös szél fodrozta a felszínt. Jó, hogy ott volt Zé, úgy ölelt, mintha nem is házasok, hanem csak friss szerelmesek lennénk. Két hattyú úszott felénk, épp csak kirajzolódott a sziluettjük a tavon. Közben a parton hangok elcsitultak, nevetés sem hallatszott, talán csak azok maradtak, akiket ideűzött a vágy. Balatoni fülledt éjszaka, ahol éj mélysége ölelésre csábít, a víz hullámzása egymáshoz löki, majd szét akarja választani az egymást ölelőket...

Mókás

A bátor, szemüveges nyugdíjas úr olyan elánnal kanyarodott rá a felüljáróra a Trabantjával, hogy még ő maga is bedőlt az ülésen, mindkét kezével a kormányt szorongatva, mereven az útra koncentrálva. Hát én szeretem az ilyet... Még drukkoltam is neki, hogy meg tudjon maradni a sávjában.

Én biza...

...rajt' voltam a teszt kitöltésén, de nem jutottam a végére, úgy fennakadtam...

Bénának tart

A tegnapi egér után ma egy gyíkot kaptunk a nappali szőnyegére. Szerintem ajándéknak szánta, hálátlanul újabb sikítással reklamáltam, ugyanis a farok nélküli gyíkocska még futott.

Meglepett

Zé mondta, hogy ma valami nagyon különlegeset fogok kapni tőle.

Aranysárga húsú, mézédes görögdinnye, mert szeretem. Ahogy látom, Félix fiam is. Résen kell lennem.

Erre varrjon...

...gombot, aki érti.
Úgy szerettem volna kezdeni a mondatot, hogy "az jó", de rájöttem egyáltalán nem jó az, mikor kiderül valami olyan, amit még sem írok le, mert ilyesféle negatív dolgokra még csak emlékezni sem akarok.

Úgy meg lettem vezetve, hogy magam szégyellem... De minden jó, ha a vége jó, a többi szóra sem érdemes.

Jó cica

Épp olvastam valamit az interneten, amikor a macska beugrott az ablakon, végigszaladt az íróasztalon a klaviatúra előtt, miközben egy pillanatra megállt előttem, majd leugrott és a konyha felé vette az irányt... a szájában egy egérrel. Mert a jó cica tudja, a konyhában eszünk.

Jó, az igazsághoz hozzátartozik, hogy én önmagamat meghazudtoló sebességgel felugrottam a székről, berohantam az ajtó mögé, s onnan sikítoztam Zének, aki azóta is rajtam röhög mosolyog...

Hihetetlen

Zé kihúzogatta az elfonnyadt padlizsánokat, amik szinte még virágot se hoztak idén, majd gondolt egyet, felásta a helyüket. Porzott a föld az ásó nyomában, hihetetlen, hogy mennyire száraz a föld. A frissen ültetett rózsatövek is csak nyúlnak, kicsiny leveleket hozva, a naspolyának száradnak a levelei, egyedül az árnyékliliomok pompáznak fehérben, lilában. Hová tűnt az a rengeteg eső?

Hát persze

Csak úgy spontán nekem szegezte a kérdést:
- Anya! Te is kérsz majd kollégiumi elhelyezést?
- Dehogy. Csak a gólyatáborba jelentkeztem. Tudod, ahol minden este seggrészegre iszom magam és úgy mászok majd haza...

Összegzés

Szerettem volna elmenni nyaralni, meglátogatni a szüleimet, Zével kettesben elutazni valahová. Szerettem volna lakást festeni, kicseréltetni a hálószobában az ablakot, pár őskorból itt maradt bútort lecserélni. Aztán úgy alakult, hogy az álmaim szertefoszlottak, de...
- Zének lett új munkája,
- felvettek fősulira,
- kész lett a terasz, a szigetelés a falon,
- hófehér könyvespolcunk,
- kerti grillünk.
S amire nem számítottunk: lett öt cicánk, akik miatt úgy sem hagyhattuk volna itt a házat.
Persze nem adtam fel az álmokat sem... ősszel szépen sorjában, talán csak a sorrend lesz más.

Ami nekem ezeknél is fontosabb... Másképp látom, érzem a körülöttem lévő világot, s benne magam. Azt hiszem, ez így most jó.

Költöztetés

Ma megfogtuk a kosarat, az almost, a kajás tálakat és macskástól kitettünk mindet a teraszra... Mert a fehér szőnyegre is, arra...
Így most a teraszon két kosár van elhelyezve, egyikben a picur cicák pihennek, a kutyásban meg Cseppke helyett szintén az egyik macska heverészik. Mert ilyenek ezek, azt hiszik minden az övék és minden őértük van.

A cicák elvihetők, már nem szeretnék egyet sem megtartani. Esetleg a hosszú szőrű, gombóc formájú Dömpert és KisCsufit... meg...

Üres zsemle

Barátainkkal között üldögélve.
Gábor mesélte, hogy egyik nap bevásárlás után egy hajléktalan jött vele szembe ételért esedezve. Ösztönösen nyúlt a szatyrába odaadva a  négy zsemlét, amik legfelül voltak. Hazafelé ballagott, mikor megszólalt egy hang:
- Miért nem tetted bele a zsemlébe a felvágottat?

S valóban a zsemlék alatt ott lapult egy kis párizsi is, de meg sem fordult a fejében, hogy azt is odaadja. Akkor gondolta végig, mi sem szeretnénk, ha Isten nekünk üres zsemléket osztogatna. Nekünk sem szabad megelégednünk a tudattal: "de hát segítettem". Igaz, hogy nem adtam annyit, amennyit adhattam volna, de adtam. Hiányzott volna az a párizsi? Nem.

A gyülekezeteinkben is jelen van ez a probléma. Vannak tehetősebb emberek, akik a jó szándéktól vezérelve munkát adnak azoknak a gyülekezeti testvéreknek, akik rászorulnak arra. Minimálbérért vagy jóval az alatt dolgoztatják őket sokszor napi tíz-tizennégy órában a túlóráért semmit nem fizetve. Megelégszenek azzal, hogy ők segítettek, hisz munkahelyet teremtettek egy-egy rászorulónak, miközben teljesen kizsigerelik őket és megmagyarázzák, legyenek hálásak azért, hogy egyáltalán van munkájuk.
Vajon helyes ez a motiváció? Megelégedhetünk ennyivel? Hogy üres zsemléket osztogassunk, mikor megtehetnénk, hogy telepakoljuk azt mindenféle jóval, legfeljebb nekünk kicsit kevesebb marad? Hogy teli a szatyorral a kezünkben üres zsemlét adjunk?
Van még tanulnivalója... nem csak a tudatunknak, a szívünknek is.

Máté és Lukács evangéliumából:

Odament hozzá valaki, és ezt kérdezte: „Mester, mi jót tegyek, hogy elnyerjem az örök életet?”

Ő így válaszolt neki: „Miért kérdezel engem a jóról? Csak egy van, aki jó. Ha pedig be akarsz menni az életre, tartsd meg a parancsolatokat.”
Az megkérdezte: „Melyeket?”
Jézus így felelt: „Ezeket: ne ölj, ne paráználkodj, ne lopj, ne tanúskodj hamisan, tiszteld apádat és anyádat, és szeresd felebarátodat, mint magadat!”
Az ifjú erre ezt mondta: „Ezt mind megtartottam, mi fogyatkozás van még bennem?”
Jézus így válaszolt neki: „Ha tökéletes akarsz lenni, menj el, add el vagyonodat, oszd szét a szegényeknek, és kincsed lesz a mennyben; aztán jöjj, és kövess engem.”
Amikor hallotta az ifjú ezt a beszédet, szomorúan távozott, mert nagy vagyona volt.

Mormon

"Anya, nem láttad a neograMORMON-t?" (Petrus)

Miért, miért?

- Anya, Félix tornyozta fel a vécépapírokat a fürdőben?
- Nem.
- Hát akkor ki volt?
- Én.
- Aha... Akkor már értem, hogy ő kitől...

Összeesküvés

Tudtam én... Az alábbiakban leírt megérzésem helytálló volt.

Rájöttem

Rájöttem, lehet abban valami, hogy némelyek ódzkodnak a macskáktól. Még épp csak pislákolt a hajnal, amikor végigosontam a nappalin, de már beszűrődött annyi fény, hogy lássam, ahogy az egyik tágra nyílt szemmel, a kosár szélébe kapaszkodva, szinte ugrásra készen lesi a lépteimet. Rögtön megjelent előttem a kép, amint egy szemvillanásnyi idő alatt ráugrik a bokámra kiélezett körmeivel, a másik elém fut, hogy lépni se tudjak, s miközben elterülök a földön a harmadik a hajamba gabalyodva torkon ragad, a maradék kettő pedig boldogan pisili le a nemrég kitisztított, hófehér szőnyeget...

Az agyamra mennek.

Kétségek

Kaptam ma levelet a főiskoláról. Egy része urdu, szuahéli, malajálam vagy valami más, számomra érthetetlen nyelven íródott.

Szedjem össze magam...

Keseredős

Végül is igaza van, sokkal több dolgot is csinálhattam volna ma, minthogy a cicákkal foglalkozom. A gáztűzhely letakarítása, a radiátor lemosása, a vécé kitakarítása, a macska tálca és tálkák elsikálása, a cicák átköltöztetése a nappaliból a konyhába és még folytathatnám, mind-mind olyan apró "semmittevések", amiknek látszatjuk ugyan nincs, de mégis széttördelik a napot, észrevétlen tűnnek el a percek. Úgyhogy holnap neki se állok a szekrények kipakolásának, amiket ugyan már fél éve rendbe tettem, most mégis kezdhetem elölről.
Csak főzni fogok, hogy jó illatok terjengjenek, meg mosni, hogy lebbenjenek a frissen mosott ruhák a légben, esetleg szekrényeket tologatok jobbra és balra, hogy mindenképp legyen látszatja annak, amihez hozzányúlok.

S ezentúl nem fogok fél, esetleg egy órát egész délután diskurálni a barátnőimmel sem. Hát így kezdődik az, mikor teljesen elszigetelődik az ember, s magányában még magányosabbá válik.
Sírni szeretnék, miközben azt mondogatom magamnak: fel a fejjel...

Cicás

Egyik napról a másikra olyan sunyi, lapulós üzemmódban indultak útjukra a cicákok a dobozból, hogy még arra sem volt időnk, hogy felocsúdva a fejünket kapkodjuk, mert őket kellett... Öten hat felé. Arról nem beszélve, hogy itthon már csak suttogni merünk, mert ha meghallják a hangunkat, akkor még a csavargó,  velünk zsörtölődő mindig nyavalygó mamijukat is ott hagyják, szedik a lábukat és követelik a helyüket... rajtunk.

Nem, nem szeretnék még nagymama lenni, nem...

Nem mindegy

Szeretem Pajor Tamás dalait, mert jó a zenéjük, zseniális a szövegű, elgondolkodtató dalok (A vér nem válik vízzé), ez a mostani laza, szerintem nincs is igazán a topon, mégis van benne valami (Nem mindegy), mert egyfolytában erre táncikálok a gép előtt ülve.

S mert funky, amit nagyon szeretek (Pajor T. - Szél)... Meg ez is (Amen - Nézz fel az égre).