A tűz

- Zé, annyira fázom, még a takaró alatt is...
- Igen szívem?
- Nem jössz ide? Lehet, a tűz hiányzik...
- Most nem értelek szívem! Gyújtsak alád, vagy mi?
- A szerelem tüzéről beszélek, te!

Ultrahang

A házi orvosomtól kaptam beutalót hasi ultrahangra, a fájdalmaimra való tekintettel sürgősségi ellátásra. Másnap reggel fél nyolckor már ott virítottunk a kórház radiológiai osztályán, be is vették a papíromat, majd később közölték, ha van kedvem és időm, várhatok, mert az időpontra érkező páciensek előrébb valóak a sürgősségi ellátásnál, esetleg délben sorra is kerülhetek, de lehet még akkor sem, majd jöjjek vissza hétfőn, ha akkor sem szeretnék várakozni, időpontot tud adni, két hónap múlva lenne esedékes.
Ma kilenc tizenötre volt időpontom volt magánrendelésre, kilenc tízkor már túl voltam a vizsgálaton, nem kell két hónapot aggódnom feleslegesen. Megtehettem. De mi történik azokkal az emberekkel, akik nem?

Hozzáteszem, vérvételre úgy jutottunk be azonnal, hogy kiderült ismerősöm az asszisztens. A kórházi várólista egy sima vérvétel esetén is három hetes. 

Januári erre, arra

- Szívem, akkor elmegyünk a Balatonra?
- Nem.
- Miért nem?
- Mert hideg van és fázom.
- Jó, akkor öltözz!
- De nem viszek fényképezőgépet.
- Ne hozzál, szívem...

Kellett volna, gyönyörű volt az ég kékje, lilája, rózsaszínje, sárgája, narancsa, fehérje, szürkéje.

Udvarias

- Szép az új házszámtáblánk?
- Szép.
- Szeretnétek ti is ilyet?
- Nem, köszi. Nekem nem tetszik.

Veganácik

Hónapok óta kacérkodom a gondolattal, hogy vegetáriánus leszek, sőt valami vegánféle, de több fórumot is olvasva teljesen elment a kedvem ettől az egésztől. Voltaképp már most elegem van, az önmagukat felsőbbrendűnek érző, sznob megmondó emberek közösségétől, akik szerint, ha nem tartózkodsz minden állati eredetű dologtól, sőt, ha ne talán tán húsevésre vetemedsz, akkor te csak egy szívtelen, érzéketlen gyilkos lehetsz, aki szemet huny az értelmetlen pusztítás láttán. Szóval inkább lennék egy kategóriába sem besorolható, a növényevők csoportjainak halmazait átfedő, azokat keresztező, húsevéstől tartózkodó "együgyű".
Eddig azt gondoltam, a vegánság egyfajta alázatról is szól, miszerint tiszteletben tartjuk és elfogadjuk a másikat, tudomásul vesszük, hogy az ő élete nem a miénk, mivel mindannyiunk útja más és más. Valamiféle szellemi megvilágosodást szerettem volna felfedezni a magukat vegánnak valló emberekben, de kezdek rájönni, vegánnak lenni ma leginkább csak divatos sznobéria.
Tisztelet a kivételnek, mert ilyet is ismerek.

A szél, Sebő, meg a tollak

Kinn hét ágra szórja sugarait a téli nap, hideg szél süvölt az utcákon, mi mást, ha nem Weöres Sándor, Sebő által megzenésített versét  énekelgetem üvöltöm fennhangon az irodában, úgy sem hall most senki, fogjuk fel feszültséglevezető terápiának. Ha tehetném még ugrabugrálnék is hozzá. Örök hála apukámnak, hogy Sebő Ferenc muzsikáján nőhettem fel, s ezáltal a gyerekeim is. A mai napig elkísér ez a zene, felszabadít, szabadnak érzem magam tőle.
Ma egyébként mindenhol foltokat hagyok magam után, valamiért minden toll maszatol. A mai napot a folyós tollak napjává nyilvánítom. Legyen már ilyen is.

Új év, meg ilyenek

Valahogy semmi nem úgy jött össze az évvége, mint terveztük, láztól, köhögéstől fetrengősre sikeredtek az ünnepek. Karácsonykor inkább hazajöttünk jó anyáméktól, szilveszterkor is csak ültem a kipárnázott fotelban, hallgattam Márti "dalát", pontosabban Márti magyarázott nekem valamit a böjt fontosságáról, közben a konyhából kiszűrődött a fiúk harsány röhögése egy- egy sikamlós, vagy még annak sem mondható történet megosztása után. Nekem pedig csak egy dolog járt a fejemben:
- Mikor megy már mindenki innen el?

Azért optimista vagyok az új évet illetően.