Tegnap este olyan békével töltött el, mikor az iskola kapuján kilépve megláttam, ahogy szállingózik alá a hó a magasból. Még ma reggel is tudtam örülni annak, hogy vékony fehér lepelbe burkolózik az udvarunk. De a szívem mélyén már annyira vágyom a tavaszt. Hiányoznak a színek, földből kikandikáló zöldek, a harsány pirosak, sárgák, lilák, a fák virágainak lágy színei... az illatokról nem is beszélve. Az a sok-sok apró rezdülés...
