2013. április 23.

Nem írtam, mert...


Először arra fogtam, hogy egyszerűen magával sodort a tavasz. Ami igaz. Aztán arra, hogy szinte minden időnket a kertben töltjük, vagy a medvehagymásban virágok közt hasalva. Ez is igaz. Aztán meg arra, hogy fáj a hátam, ami miatt sokszor úgy érzem, még levegőt vennem is nehéz. Ez is igaz.
Mindennek pedig az vetett véget, hogy el kellett mennem egy orvosi vizsgálatra, ahol kiderült, mi okozhatja a hetek óta tartó hátfájást, az izmok fájdalmas, görcsös merevedését. Hazaérve, csak ültem magamba roskadva... Mert érzem napok, hetek, talán hónapok óta. Csak egyszerűen nem akartam foglalkozni vele. Valamiért azt gondoltam (akartam gondolni), a hosszúra nyúlt tél okozza minden nyavalyámat. Ez tűnt a legegyszerűbbnek. Pedig ezzel csak az időt húztam. Most pedig úgy érzem magam, mint akit arcon csaptak.
Semmi olyan bajom nincs, ami nem orvosolható. Egyszerűen csak össze kell(ene) szednem magam és...