Nem szeretnék én elmacskásodni, s csak róluk beszélni, de amikor beengedem a legidősebbet, megsajnálva a panaszos nyávogás miatt, az meg beérve a lakásba, ráfúj a kisebbekre és feléjük is kap, pedig azok csak barátozni akartak, s ekkor megjelenik a színen a bátor és hős Cseppke, akik haragos morgással és hangos ugatással a bejárati ajtóig üldözi a "főherceget", majd megnyugodva, hogy jól végezte dolgát, boldogan, csillogó szemekkel, a helyére fekszik. Na kérem, ez a mi kutyánktól már valami.