Hétvégéről

Mi vigyáztunk az ovisokra a vasárnapi istentisztelet alatt. Az alkalom vége felé az egyik kislány ráborította az unokatestvérére a teát, mire az egyik apuka a maga százkilencven centijével fölé hajolt, s próbálta számonkérni:

- Zoé, tudod, hogy ilyet nem szabad csinálni! Kérj bocsánatot!

- Jó, bocsánatot kérek. De itt nem te vagy a főnök!

- Nem? Miért, ki a főnök szerinted?

Zoé egy pillanatra elgondolkodott, majd rávágta:
- Isten, itt Isten a főnök. Nem te.

Annak örömére, hogy megérkezett a tavasz, színes kosárkákat hajtogattunk papírból, bele virágokat. Annyira szerették... én is szerettem. Lelket emelő, melengető velük lenni. Mindig csak utólag jövök rá.