2017. május 12.

Véletlenek pedig...

(facebookról)
- Szia! Valószínűleg apró memóriazavar, de nem tudom, ki vagy! Légy szíves segíts... Köszi.
- Szia! Semmi gond! Én is így vagyok ezzel... álnéven vagyok. Nem lehet, hogy pedagógus vagy?
- Nem lehet... nem vagyok pedagógus.
- Ha ismerős, akkor még a valódi nevem, (...) lehet az. Ez a lánykori nevem. Mivel szimpatikus voltál, ezért visszaigazoltalak. Tetszik, amikről írsz.
- Köszönöm... Nem ismerős a neved. S most azt sem értem, miért jelöltelek be és nem is tudom, mikor. Nem emlékszem ilyenre.
- Szerintem nem voltunk ismerősök a másik profilommal. Még a lakóhelyemet sem gondolom közös pontnak. Te pesti vagy, igaz?
- Nem.
- Hanem?
- Kaposvári vagyok.
- Várj... volt egyszer egy kaposvári ismerősöm... Kettő. Az egyiknek egy lánya volt. Egyedül nevelte...
- Négy lányom van, és egy ideig egyedül neveltem őket.... de két fiam is van.
- Gondolkodom.... nem tudom, honnan lehetünk ismerősök!
- Blog? Valamilyen csoport itt?
- Blogom nincs. Neked milyen blogod van?
- Személyes, semmi extra... de nem is tudom, tán tíznél is több éve írom.
- Régen nagyon sok blogot olvastam. Most már inkább szakmai dolgokat inkább. Sok volt a személyes nyavalyám, és nem tett jót, hogy "lelkiztem".
- Chanson néven írok elég régóta...
- Chanson... hm... nem is tudom... Szereted a pipacsokat? Lehet, ha mesélnél, akkor beugrana... Nem tudom... Kicsit ismerős ez a chanson... de mostanában annyi minden van a fejemben.
- Hajaj... a pipacsmezők...
- Lehet, hogy beugrik majd valami?!
- Olvastam egy pipacsot rég... de eltűntünk egymás szeme elől, mikor megszűnt a freeblog.
- Várj csak! Ott kékharisnya (kékvirág) néven írtam!
- Ez nagyon ismerős. A kezdetekkor én impression néven...
- Ok! Megvagy! Emlékszem! Szerintem még telefonon is beszélgettünk! Én a fiammal küzdöttem...
- Nahát...
- Emlékszel?
- Valami halványan dereng... Csepel? Budapest?
- Igen, igen, igen, igen! Ez mekkora véletlen!
- Én ezt most nem értem... Atyaég...
- Nyugi! Én sem értem! Lehet, hogy emlékeztél a kék virágra?
- Tudod, nem szokásom fotó nélkül vadidegeneket bejelölni... Nem, nem emlékeztem.
- Tudat alatt...
- Azt nem értem, hogy jelölődtél be ismerősnek...
- Szerintem azért jelöltelek vissza, mert ismerős volt a neved. De nem emlékeztem. Sőt! Ahogy megnéztem a profilod, úgy sem voltál ismerős, csak szimpatikus!
- Mert anno vörös voltam... tán azért?
- Nem tudom.
- Sok-sok év eltelt azóta... hihetetlen.
- Nem semmi véletlen!
- Most már a neved is kezd derengeni.... hogy elvolt mentve a telefonomban.
- Mondom én, hogy telefonon is beszéltünk!
- Igen, már emlékszem...

2 megjegyzés:

kyOrsi írta...

érdekes beszélgetés...:)

chanson írta...

Orsi, napokig agyaltam utána...