Az E.on ügyfélszolgálatánál tíz percig sem időztünk, semmiféle megoldás nem érdekli őket. Gyakorlatilag, ha minden tartozásunkat törleszteném, akkor sem kerülhetem el az óra leszerelését. Írhatnám, hogy öröm az ürömben, hogy előrefizetős órát szerelnek fel helyette, de teljesen mindegy, mert vagy ennivalóra költök, vagy viszonylagos melegben leszünk pár napig.
Azon pedig végképp kiakadtam, mikor elmondták, a cél az, hogy minden szociálisan rászoruló, védett fogyasztó óráját lecserélje a cég előrefizetősre, ha van tartozása, ha nincs. Kérdem én, hol mutatkozik meg ebben a rászoruló fogyasztó védelme? De ha a mi családunkat nézzük, miért leszek én védett attól, hogy van egy órám, amit nem tudok használni, a gyerekek fáznak, nincs lehetőségük fürdeni, nem tudunk főzni, satöbbi? Arról nem is beszélve, hogy a feltöltött összeg felét rögtön elnyeli a szolgáltató.
Magyarul az előrefizetős mérő egyedül a szolgáltató érdekeit védi, s azok tudják használni, akiknek van pénze feltölteni azt.
Persze, most egy főokosnak rögtön eszébe juthat, fűtsünk fával, villannyal (míg azt ki nem kötik). Viszont ezek megvalósításához is pénz, pénz és pénz kell, ami nincs. Nem tudok semmiféle szolgáltatást lemondani, mert mindenen hűségidő van. Az autót nem tudom eladni a jelenlegi állapotában.
Sok helyen jártunk ma. Jóindulattal, együttérzéssel találkoztunk, ami nagyon jól esik ilyenkor, azonban segíteni sehol sem tudnak. Egyelőre. Jövő szerdáig várhatunk valamiféle csodára. Utána... nem tudom, hogyan tovább.
