2013. február 15.

Mint magára maradt gyermek

Mindenféle iratokért és igazolásokért szaladtam be az önkormányzathoz, Zé valamivel később jött utánam. Jeleztem neki, hogy még nem végeztem, sorba kell állnom, mire ő mutatta, hogy leül egy asztalhoz, ott megvár.
Gyorsan végeztem, örültem, hogy elintéztem  mindent, kiérve az épületből  azonban kétségbeesve néztem körül, egyszerűen nem értettem, hová tűnhetett Zé, miért hagyott itt szó nélkül, egyáltalán merre induljak, s akkor kapcsoltam... Én felejtettem őt az önkormányzaton.