"Ha a szeretet "törvénye" nevében az életedbe fogadsz valakit, azonosulni kell vele, nincs más lehetőség. Kicsit szeretni ugyanúgy nem lehet, mint kicsit terhesnek lenni. Befogadni bárkit az életedbe, csak teljességgel lehet. Nincs szelekció: ez kell belőle, ezt meg elítélem benne. Nem mondom, hogy könnyű, de vállalni kell a rizikót: ha erre kanyarítom az utam, lehet, hogy más útitársakat kell választanom."
Rögtön az általa leírt szavak jutottak eszembe. Elfogadtam őt, teljességgel. Ő nem tudott. Békében váltunk el. Sosem kellett eddig még egy barátomat sem elveszítenem azért, mert mással rendeztem valamit... Most mégis megtörtént. Isten kezébe tettem, valamiért így kellett történnie. Mindenesetre furcsa megélni azt a fájdalommal keveredett nyugalmat, ami most átjár.
Letettem egy rózsát. Talán egyszer észreveszi és felveszi. Ha nem, úgy is jó.
