Zé csak kis időre szaladt el reggel, jókedvűen búcsúztunk egymástól. Mikor húsz percnyi távollét után hazaért, kibírhatatlannak tűnő görcsök közepette, jajveszékelve talált rám (mármint én jajveszékeltem ugye) a nappaliban. Láttam az ijedtséget a szemeiben, amik egy pillanat alatt megteltek könnyel... Szóval a napunk röviden: mentő, sürgősségi, infúzió, röntgen, ultrahang, vizsgálatok egész sora. Minden eredmény negatív. Állítólag vesegörcs, talán homok okozta. Csak találgatnak.
Estére belázasodtam.
