Tegnap átfutott az agyamon, mennyire klassz az a facebook adta lehetőség, hogy mindenki francia színekbe öltözhet, aztán estére ambivalensé vált bennem az érzés, látva az "énismegmutatomavilágnak" és a "jajdejópofanekemiskell" arcokat.
Nagyon megrázott, ami Párizsban történt, órákig ezen agyaltam, aztán elgondolkodtatott az is, vajon hol voltak azoknak az országoknak a zászlajai, ahol az elmúlt időszakban történtek merényletek? Miért nem jelentek meg a feliratok: PRAY FOR...? Valahogy manipulatívnak éreztem ezt az egész "öltözzünkháromszínbe" dolgot, falsnak találtam volna benne részt venni. Attól, hogy franciába öltözöm a világ előtt, még nem tettem semmit senkiért... Talán sokunkat mégis csak felébresztett az a borzalom, ami történt, oda kell figyelni, mi történik, nem csak körülöttünk, hanem az egész világon. Afrikában mindennapos mészárlások folynak, Kenyában 147 embert öltek meg, a libanoni bombamerénylet 43 áldozatot követelt, az orosz utasszállító utasai 224-en voltak, Ankarában 102 ember halt meg, Szíriában 20.000 gyermek sosem tudja meg, milyen felnőttként élni... Ők mind szélsőséges iszlám támadások áldozatai. Aztán ott vannak: Izrael, Palesztina, Afganisztán... Ma olvastam, ebben az évben a világ 36 országában történt terrortámadás.
Ez a cikk talán jobban megérintett, mint bármelyik hivatalos tudósítás: „Idegenek vérében feküdtem, és elképzeltem minden szerettem arcát” – egy túlélő megdöbbentő beszámolója (444.hu)
Imádkozni... Megerősíteni magunkat szeretetben. Nem szabad hagyni, hogy a félelem beárnyékolja az életünket.