Legkisebb harminckilenc fokos lázzal kezdte a szünetet. Pár óra alatt sikerült letornázni a lázát egy gyenge hőemelkedésre, hogy jobban érezte magát, meg is éhezett.
Ülünk az asztalnál, kenyeret veszek elő. Zé hozta a munkahelyéről, szeletelve, kettesével csomagolva. Megmaradt. Adnám oda Félixnek, mikor elkerekedett szemekkel rám néz:
- Mi van, már nem is közösködtök velem?
Szóval gyógyul a gyerek...
