Melegség járja át a szívem, ha arra gondolok, milyen jó nekem, hogy esténként minden lelkiismeret-furdalás nélkül a lábamra húzhatok bármit, mert Zé úgy is szeret, ha éppen nem vagyok igazán nőies. Mondjuk, ma a kertben sem voltam annak nevezhető, mikor időnként nekihasalva értem csak el az ágyás mögött megbújó gazokat, de hát akkor munkáról volt szó... Na, és most megint ott tartok, hogy egy magassarkúm sincs.