Sosem gondoltam volna, hogy az ember más számára jelentéktelen dolgok miatt képes boldognak érezni magát. Például mikor látja, kicsiny kertjében hogyan növekednek a pár hete elveteményezett zöldségek... Mert ugye, az ember munkájának a gyümölcse... Akarom mondani, zöldsége...
Miért írtam, hogy más számára jelentéktelen dolog? Ha azt írnám, boldognak érzem magam, mert együtt töltöttem egy szerelmes hétvégét Zével, arra inkább felfigyelnének az emberek. Vagy boldog vagyok, mert vettünk egy lakást a Budai-hegyekben... Arra is felkapnák páran a fejüket. Sőt arra is, ha holnap elutaznánk Indonéziába. De nekem csak egy kicsiny kertem van, semmi több. Volt már máskor is, nagyobb is. Még sem szerettem. Most ezt igen...