Mosoly

Van az úgy, mikor Zé annyira horkol, én inkább kimegyek gazolni a kertbe... Mint például most is. Kérdés, ki tudok-e olyan halkan osonni, hogy ne vegye észre?

Nekem már fel sem tűnik

A teszkóban vettem észre, hogy az ott vásárlóknak nem rajtunk, hanem a karomon éktelenkedő véraláfutáson akad meg a szeme, majd a mellettem sétáló Zét vizslatják kíváncsi, már-már rosszalló tekintettel. Pedig a most már több színben pompázó hematóma csak egy több, mint tíz napja "elszenvedett" vérvétel eredménye, semmi több.

Éjszakai telefon

- Te vagy a világ legidiótább, legelmebetegebb anyja, de téged szeretlek a legjobban!
Na jó, nem ezzel kezdte, hanem azzal, hogy két hét alatt letett tizenhét vizsgát, az utolsó kettőnk is túl van, s olyan jól esne hallania valakitől egy kis elismerést. Elmondtam neki, hogy mi tényleg nagyon büszkék vagyunk rá, tudom, mennyire okos, ha engem tart a világ legidiótább és legelmebetegebb anyjának... akkor is.
Az pedig, hogy éjszaka közepén hív fel, miután már a vizsgák után is beszéltünk, utal valamiféle genetikai öröklődésre. Ezt nem mondtam neki...

Hol van az a nyár...

HOL VAN EZ A NYÁR?

Gyönyörű haj?

Hetek óta kísérletezem, hogyan tüntethetném el VÉGLEG a fejbőrömön újra és újra megjelenő hámló, viszkető foltokat, eddig sikertelenül. Most épp a szódabikarbóna és a citrom párosítása az, ami ad valamiféle reményt, ha ez sem segít, akkor...

Aki(k)re büszkék vagyunk

Nem csak rá, hanem a többire is, de ma Kamilla volt az, aki gyönyörűen szavalt Arany és Wass verseket, énekelt Honfoglalást, táncolt moldvait, s még ezenkívül két versét is előadták. Mi pedig ott ültünk a közönség soraiban, törölgettük a könnyeinket, először csak titokban, aztán már az sem érdekelt, ha valaki látja. A műsor végén a gyerek is megjelent bőgve, mi pedig esetlenül próbáltuk vigasztalni azzal a hülye szöveggel, hogy nem is értjük a meghívóra miért nem azt írták rá: (gyermek neve) önálló estje.

A hétvége margójára

- Már ennyi az idő? Akkor lassan sietnem kell...