- Most azért büszke vagy magadra egy kicsit? - kérdezte Zé, mire én csak rázta a fejem.
Pedig az vagyok egy ici-picit, mert soha nem készítettem még fenyőszörpöt (avagy mézet, ki hogyan nevezi), pedig már több éve tervezgetem. A bodzás kalács pedig nem készült volna el Zé segítsége nélkül, így most ő is büszke lehetne magára, mert nagyon igazán különleges lett a tésztába kevert virág ízétől. Én büszke vagyok rá...
Bodzavirágos kalács
Hozzávalók:
1 kg finomliszt, 5 dkg élesztő, 6 dl tej (kb.), ízlés szerint cukor, 250 g margarin, 1 tojás, 1 tk citromlé, 8-10 fej bodzavirág
A hozzávalókból könnyű, kelt tésztát készítünk. A második dagasztásnál adjuk hozzá a bodza virágait. Formába helyezzük a tésztát, majd ha újra megkel, kisütjük. Mikor pirosodni kezd a teteje, vaníliás cukros tejjel megkenjük és pár percre visszatesszük a sütőbe.
Fenyőszörp
Hozzávalók:
friss fenyőhajtás, víz, cukor, esetleg egy citrom leve (elhagyható)
A fenyőhajtásokat megmosom, egy lábasba teszem és annyi vizet adok hozzá, hogy az ellepje. Körülbelül egy órán keresztül főzöm. Másnap átszűröm a főzetet, a leszűrt léhez annyi cukrot (sima, nád- esetleg nyírfacukor) teszek, ami megyezik a lé súlyával (én kevsebbet tettem kicsivel). Újra főzöm, míg méz sűrűségű és színű nem lesz. Üvegekbe töltöm.