Már nagyon vártam, hogy kinyíljon a jázmin a kapunk mellett. A zöld levelek szinte teljesen eltakarják a kertet a kíváncsi tekintetek elől, hófehér, finom erezetű virágai mégis hívogatóan csalogatnak a sárga bibékkel, nem beszélve az émelyítő illatról, amit a késő esti szellő sodor magával. Az ég kékje felé nyújtózkodó ágak a magasba csalják a tekintetem, s valamiért mindig mosolyt csalnak az arcomra.