Zével azért is szeretek lenni, mert legtöbbször ugyanúgy éljük meg a "világot". Ha megakad egy-egy emberen a tekintetünk, szituációkat írunk hangosan, ha látunk valamit, történetet kerítünk hozzá, miközben jókat derülünk.
Körülbelül egy éve, abban a nagy hidegben kisétáltunk a közeli tóhoz. A tó elején egy tábla áll:
"Fürdeni tilos!"
Rögtön beindult a fantáziánk, hisz a tó jegét is hó borította, a hőmérő higanyszála mínusz tizenkét fokot mutatott. Aki pedig ismer tudja, mindkettőnk kapható a hülyeségre. Már akkor magam előtt láttam a fotó szövegét:
"Nagyon csalódott vagyok. Végre lett volna egy kis időm, erre ideteszik ezt a táblát!"
Idén nem maradhatott el az ismétlés. Csak most kicsit másképp...