Kedden évnyitó, szerdán orientációs nap. Mindössze heten leszünk a szakon, legalábbis a tantárgyakat ennyien vettük fel. Mindenki kölyök hozzám képest.
Beiratkoztam az egyetemi könyvtárba. Kinyomtattam az órarendemet és egy szedett-vedett térképet. Nem tudom, két óra között hogy fogok átbicegni az egyetem egyik végéből a másikba tíz perc alatt. Röhej, de fájdalomcsillapítóra is szükségem lesz a lépcsőzések miatt.
De majd belejövök.
Próbálok rápihenni a jövő hétre. Nem gondoltam, hogy lelkileg ennyire k.o. leszek ettől az egésztől.
