Hárman tartottuk a frontot a délutáni emberi erőforrás menedzsment órán (meg a délelőtti angol órán is). Próbáltam koncentrálni, de a tekintetem el-el kalandozott, Nórika is aludt mellettem lehajtott fejjel, így figyelni kezdtem Danit, csukott szemmel a kezében tollal firkált valamit a füzetébe. Ááá, ezt fel kell venni... Hol a telefon? S eljött az a pillanat, amikor majdnem felnyerítettem (videó). Ránéztem a tanárra, vajon ő nem érzékeli a helyzet komikumát? Mindezt persze fülig érő szájjal, torz grimaszok mögé rejtve a visszafojtott röhögést. Szegény méltán gondolhatta: na... ketten alszanak, egy meg teljesen hülye.
Dani óra után: "Aminek le kell esnie az leesik. Jelen esetben a szemüveg."
