Már csak a hó

Rövidnek tűnnek, siettükben egymás lábát érik a napok, ha kinézek az ablakon, mégis úgy érzem, mintha a kinti fagyos szürkeségbe belefagyott volna az idő, szinte nem mozdul semmi. Azért jó, hogy itt benn már áll a karácsonyfa fehérbe, csipkébe öltözve, meleg ünnepi fények világítják meg az ablakot, a macskák mindig új rejteket keresve maguknak szundítanak valahol, épp csak a pattogó tűz melege hiányzik. A mézeskalács lassacskán elfogy a süteményes dobozból, ideje lesz megtölteni új, fehér porcukros finomságokkal. Errefelé még nem esett hó, s úgy tűnik, idén nélküle jön el a karácsony.

Azért Purcogot kereshettem volna egy ideig. Zé talált rá az udvarról behozott leander bokor tövében.