Egyébként ezek az otthonok képtelenek a szerepüket betölteni, maga a rendszer alkalmatlan arra, hogy megfelelő nevelést és oktatást biztosítson a gyermekek számára; nincsenek megfelelően képzett szakemberek, nincs pszichoterápiás megsegítés vagy csak nagyon elvétve, akkor is leginkább csak gyógyszeres kezelés szintjén.
Édes szívem, hogy szerette, mikor mellém bújhatott és beszélhetett. Le tudtunk ülni tanulni, játszani, beszélgetni, tervei és álmai voltak... Rengeteg időre lett volna szükség, hogy teljesen megnyíljon. Ma mesélte egy ott dolgozó ismerős, hogy ez a fiú elkerült az otthonból zárt intézetbe, én meg most úgy érzem, mintha a szívemből téptek volna ki egy darabot, mert meg lehetett volna menteni őt, ha kap megfelelő pszichoterápiás segítséget, ha valaki is akart volna segíteni neki, de mindenki csak lökte el magától, a szakember is csak kibúvót keresett...mert hátat fordítani mennyivel könnyebb, ugye.
Gyakorlatilag ennek a fiúnak köszönhetem, az ötös szakdolgozat- és a kiváló vizsgaeredményemet.