Amikor több hónapnyi vajúdás után elhatározod, hogy lenöveszted a hajad (na, azért lesz benne egy kis vagánykodás), adva egy pofont a hajfestésnek, s talán ezzel együtt a pszoriázisnak is, az éppen szőke hajtincseidet szürkére festeted a fodrásznál, aki mindenképp lebeszélne, mert szerinte olyan öregnek fogsz tűnni, mint az országút, talán ezért is, a szíved a torkodban dobog, mikor odaérsz az autóban várakozó férjedhez, bízva abban, ő semmit sem vesz észre az egészből, de ez mégsem így történik.
- Szívem, ez most jó! Ez tetszik!
Fújsz egy nagyot, kiereszted a levegőt, a szíved is nyugodtabban dobog... Pár nap múlva pedig rájössz, alig vette észre valaki a változást.