2014. március 11.

Terézanya elmegy virágot szedni

Tudom, hogy nagyon jólelkű és kedves is tud lenni és szeretetre vágyik, mint bárki más. De amikor rájöttem, hogy még a csillagos eget is lehazudja az égről a több nem létező diplomájával, a sosem volt munkahelyével, és azzal a lakással együtt, amit nyilván itthonról tart fenn több hónapja, mert elintézendő ügyei vannak... Hát.
Nem, nem haragszom... csak csalódtam valakiben. Sajnálom őt. De nem érzem, hogy most valamit is tennem kéne. Azt hiszem, itt az ideje, hogy leszakítsak magamnak egy virágot a magam örömére.

Mostanában több olyan félresiklott életű embert sodort közelünkbe a sors, akiknek látszólag kilátástalan a helyzetük. Felépítenek egy világot magukról mások számára, azt élik meg, abból merítenek egyre inkább, mígnem szép lassan felszippantja őket ez az illúziókra épült világ. Innentől kezdve már nem ők hazudnak, hanem te vagy az, aki "szemétláda" vagy, ha nem hiszel nekik, esetleg számon akarod kérni őket. Amikor megpróbálnak átverni, te leszel a hibás, ha rájössz, s a hátad mögött suttogják, hogy a pénzükre fáj a fogad. Sorolhatnám.