Sokan jajveszékelnek a vasárnapi zárva tartás miatt, engem nem igazán zavar, bár a mi életünkben is egyelőre kisebb-nagyobb fennakadásokat okoz Zé munkaideje miatt. Mert hogy magyarázza meg a dolgozó a főnökének, hogy márpedig ő nem marad négynél tovább a cégnél, hisz addig tart a munkaidő és még vásárolnia is kell? Ugyanez vonatkozik a szombat tizenkét órára is, mert akkor is kettőre ér haza legkorábban, s már semmi kedve, vagy még inkább semmi ereje ahhoz, hogy vásárolgasson.
De nem is ez a lényeg. Egy, a vasárnapi ebéd asztali áldását szem előtt tartó ismerősöm fészbuk bejegyzésének kommentjei között olvastam:
"Bibliai szempontból fontos a szabad akarat. Ami kötelező, az ugye nem szabad."
Ennyi.
