Összefutottam a városban egy ismerőssel, akivel együtt dolgoztunk tavaly az idősek otthonában. Most is ott végez karitatív munkát heti egy alkalommal, mivel közcélú munkásokat nem tudnak felvenni. Hívott, menjek. Elgondolkodtam. Jobb, mint a kormányhivatal munkaügyi központjának postázójában napi nyolc órát ülni a semmiért. Mert ott sem tudnak fizetni. Ha pedig nem tesszük valamelyiket, nincs segély sem. Magyarra lefordítva, egy havi karitatív munkát kell végeznem, hogy megkapjam egy évre azt az összegű segélyt, ami egy magyar ember állítólagos egy havi átlagkeresete most Magyarországon. Sajnáljam magunkat? Ilyenkor eszembe jutnak azok, akiknek csak ez az összeg áll rendelkezésükre egy hónapban. Amiből képtelenség megélni. Többsége nem lusta, nem rest dolgozni. Egyszerűen nincs munkahely. Nincs alkalmi munka. Már közmunka sincs azért a fényes összegért, amiből nagybetűs EGYesek szerint mindenre jut.
Anyám szerint, hibát követek el azzal, mikor azt mondom a gyerekemnek, menjen külföldre tanulni, dolgozni. Sőt azzal is, ha nem magyar terméket vásárolok, hanem az olcsóbb külföldit. No, de takarékoskodni sem tudunk szerinte. Ha azt mondom erre, hogy ez ellentmondás, akkor annyi a válasza: ezt hagyjuk. A munkanélküliségre is ez a válasza, mert régen is volt olyan. A nyomorra is, mert az is volt. Mindenre, amire nem tudja a választ. Reggelente kinéz az ablakon, gyönyörködik a kertben, megfőz a teli fagyasztóládából, elvégzi a ház körüli munkát, ha ideje engedi, leül a híradó és tévésorozatai elé (amik az életről szólnak). Ismerősök után kutat a világhálón. Beszélget a szomszéddal, akinek épp van munkája. A postás pedig minden hónapban ugyanazon a napon megjelenik a nyugdíjukkal (aminek összege a családunk jövedelmének felel meg), amiből újra félretehet egy bizonyos összeget. Ez a világ. Hogy mások gyereket szeretnének nevelni normális körülmények között, ahogy ő is tette, hogy lakást szeretnének, ahogy ő is annak idején, s hogy mindezt megvalósítsák, dolgozni szeretnének, ahogy neki lehetősége volt erre, az a "hagyjuk" kategória. Miért is? Mert szerinte ez most is ugyanúgy lehetséges. Mert a világ most is úgy működik, mint régebben. Csak mi nem jól tesszük a dolgunkat. Például nem takarékoskodunk...
